Arra gondoltunk, hogy az elkövetkezendő hetekben néhány olyan alapvető okot mutatunk be nektek, amelyek a projekt kiindulásához vezettek. Azokat, amelyekre ha közvetetten is ugyan, de a RÉV választ kínál.

Sokak előtt ismert, hogy mennyire “veszélyeztetett” aprófalvas térségei vannak hazánknak. A projektben nem véletlenül választottuk ki Nyugat-Magyarországot, mint egyik fő régiót. Az aprófalvas térségek talán e régióra jellemző a leginkább.

Virág Tünde szociológus írásai a társadalomtudományi területen tanuló hallgatók előtt nem ismeretlen. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének kutatója főleg az alábbi területeken végez kutatásokat: települési hátrány és etnicitás; települési, térségi szegregáció formái, társadalmi egyenlőtlenségek, kirekesztés és szegénység.

Hova vezethető ugyanakkor vissza, hogy az elvándorlás problémaként sújtja az aprófalvakat?

A kutató Migrációs folyamatok az aprófalvakban c. tanulmányában ezzel a problémakörrel foglalkozik.

Konklúziókat és tényeket, többnyire szövegszerűen is átvéve elkezdtünk nektek összegyűjteni cikkből. Mivel nagyon érdekes a tanulmány javasoljuk, hogy ismerkedjetek meg vele. Ízelítőül:

• Egyrészről több évtizeddel ezelőtt elkezdődött folyamatok következményeiről beszélünk.
• Az aprófalvakban többségében hátrányos helyzetű népesség élt és él.
• Aprófalvak a közelmúltban “kényszeres migráció” és “körzetesítés” elszenvedői voltak.
• Már a 70-es években elhagyták a képzett fiatalok a településeket, hogy jobban fizető állásokat kapjanak az iparban.
• 1971-ben jóváhagyott OTK (Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció), amely az ezer fő alatti településeket az „optimálisnál kisebbnek” írta le, és mint ilyent, életképtelennek nyilvánította ugyancsak nem segített.
• Ugyanígy életkörülmények javítása célzattal cigánytelepek felszámolása is megindult, a lakosság betelepítése más településekre folyamatos volt.
• A körzetesítés, a centralizáció hatására a kisebb települések elől elzáródtak a fejlesztési lehetőségek, a falvak ezáltal vegetáló, szerepkör nélküli településekké fokozódtak le.

folytatás a cikkben

Természetesen a RÉszreVétel program nem kínál teljes megoldást a fiatalok elvándorlására, a célja sokkal inkább, hogy a fiatalok magukat tényezőként ismerjék fel a település jövőképében, és erről a döntéshozókat is meggyőzék. A települési iránti felelősségérzet kialakulása hozzásegíthet egy fenntarthatóbb közösség létrejöttéhez.

A bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásaitokat a RÉszreVétel Facebook eseményéhez várjuk.